HTML

azbeszt

Random kiakadásaim...

"Anyu, az úristen megbassza azt a büdös kurva világot, azt bassza meg! Azt! Azbeszt megbaszta, a büdös kurva istenit neki!"
Eredetiben az igazi!

Friss topikok

Linkblog

Olimpia étterem - ebéd

2008.12.04. 23:32 Before

A hazai gasztrokörök egyik felkapott nevű újonca az Olimpia étterem. Az újvonalas irányzatnak megfelelően az Olimpia is naponta kétszer nyit ki, egyszer ebédidőben 12-15 óra között, majd 19 és 22 óra között vacsorázni lehet náluk. Szombaton csak vacsoraidőben tartanak nyitva, vasárnap pedig zárva vannak.
Fontos tudni, hogy az ebéd és a vacsora ezekben az éttermekben két különböző műfaj, ebédidőben egyszerű(bb) ételek, olcsón, kis választékban kaphatók. (A választék amúgy is szűk egy modern étteremben, cserébe természetesen mindent frissen kapunk.) Ebédet előételből (ide tartozik a leves is), főfogásból, illetve desszertből állíthatunk össze ízlésünk szerint, ezek 500, 1000 és 500 forintba kerülnek, de a menüár lényegesen kedvezőbb, két fogás esetén 1250, komplett, háromfogásos ebédnél 1450 forintot kell fizetnünk. Az Olimpiában emellé ingyen adják a szikvizet.

A mai menüt a következő fogásokból lehetett összeállítani:
Előételek:
- Burgonya-krémleves sonkával
- Marhaszív avokadóval
Főételek:
- Bárányragu zöldségekkel és csicseriborsóval
- Borjúnyelv bulgurral
- Mangalicatarja krumplival
Desszert:
- Madártej

Menün kívül lehetett rendelni szarvasgombás omlettet és borjúgerincet feketegyökérrel, ezek ára 2000 forint körül mozgott, nem számítottak bele a menüs megoldásba.

Bár szívem szerint simán végigettem volna az egészet, mégis visszafogott maradtam és csak egy menüt ettem végig: a választásom a levesre, a tarjára és hosszas mérlegelést követően a madártejre esett.
Italként a letelepedésemet követően ajánlott (bio!) málnaszörpöt választottam, amit abszolút nem bántam meg, fantasztikusan finom volt. A bő három deci, szinte átlátszó (na igen, nem sok szinezéket látott), kellemesen enyhén csípősen szénsavas, átütően málnaízű ital végigszolgálta a várakozást és az étkezést is.

A burgonyakrémleves kisebb várakozást követően meg is érkezett. Egyszerű, lágy ízű, selymesen sima krémes levest kaptam, némi vékonyra szeletelt és metélttészta szélességűre szabdalt füstölt sonkával, illetve egy bőséges csipet frissen felmetélt petrezselyemmel. A levesben nyomát se lehetett érezni az itthoni próbálkozások fura, "rostos" textúrájának, olyan lágy tejszín érzetét keltette. (Csak a gyanúmat tudom közölni, hogy a leves a Thermomix nevű csodagéppel készülhetett, ami a modern - éttermi - konyhák egyik alapkelléke, extra erős turmixolási képesség mellett képes pontosan meghatározott hőfokon főzni is a berakott ételt. A másik tippem valami extrafinom selyemszita lenne, de inkább az első tippemre szavaznék.) A leves igen visszafogott fűszerezést kapott, ha volt is benne babérlevél, szinte csak megmutatták neki, ami abszolút az előnyére vált egyébként. A pasztell-ízű levest finoman, de határozottan tette érdekessé a sonka sós, és a petrezselyem kesernyés íze. Borzasztóan egyszerű étel, okosan megválasztott kiegészítőkkel és extra hatást biztosító technológiával.

A főfogás nagyon finom volt, de itt került a legtöbb homokszem a gépezetbe. A húst minden bizonnyal vákuumban készítették, de valószínűleg kibírt volna kicsit többet is, mert a kollagénes szövetek (tarjáról beszélünk, ami nem egy kimondottan száraz hústípus) lehettek volna hangyányit puhábbak is. A hús maga tökéletes volt, a vákuumos fürdőt követően finoman pirították halványbarnára egy kevés vajon, ami nagyon jó ízt adott neki. Pár kockányi hagyma és tökéles mennyiségben rászórt maldon-só tette fel rá a koronát. Sajnos a körettel több probléma is akadt. Egyrészt a kiírt "krumpli" nem igazán készített fel a héjában elkészített köretre, ami egyébként egyáltalán nem volt rossz, de ha válaszhattam volna, inkább anélkül eszem. Persze így különleges, extra ízt kapott a krumpli, amivel megbékél a jószándékú fogyasztó, azonban az nem esett jól, hogy míg a hús tökéletes hőmérsékletű volt, a krumpli túl forró. Emiatt a főfogás feléig nem volt igazán élvezetes. Halvány petrezselyem-emulzió kerítette körbe az egészet, amiből elviseltem volna többet is, a mennyiséget legikább a "jelzésértékű" kifejezés irja körbe legjobban. Állagra, ízre amúgy kiváló volt ez a fogás is.

A desszertre nagyon kíváncsi voltam, mivel nemrég rendeltem fél kiló madagaszkári vaníliát, így mostanában sokat gyakoroltam a madártej-készítést idehaza. Nagy büszkeségem, hogy sikerült rájönnöm a tökéletes tojáshab titkára is, kíváncsi voltam mit tud felmutatni ehhez képest a profi konyhatechnika. Őszintén szólva, pofátlan kijelentés, de a saját verzióm valamivel jobban bejön, ami a krémet illeti, de éppen csak nüanszokról van szó. A felszolgált desszertnek volt némi fura, enyhén karamelles háttéríze, ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy valamilyen finomítatlan, melaszos nádcukorral készülhetett, ami kicsit rányomta a bélyegét. Nem kellemetlenül, de a madártej nekem kicsit natúrabb, egyszerűbb ízt jelent. A tojáshab meglepő volt, természetesen kőkemény, erőteljes, de puha, az viszont biztos, hogy nem a hagyományos módon készült. Ez a fogás okozta a legtöbb fejtörést, illetve konkrétan nincs is biztos tippem, hogy készülhetett. Vagy valamilyen csúcs-adalékkal, vagy tepsiben és valamilyen precíziós sütőben (esetleg mindkettő együtt) készült, majd azt szeletelték fel, ezért a tojáshab formája téglalap alakú volt a megszokott galuskaforma helyett. Picit töménynek éreztem. Ami nagyon tetszett viszont, az a habra szórt pár darab kis "gubics" volt, ami valamilyen kandírozott pisztáciának tűnt leginkább. Ez volt az az összetevő, amire még csak lövésem sincs, se túl édes, se túl egyéb nem volt, viszont nagyon érdekesen "ugrott ki" az íze a madátejből.

Mindent egybevéve az ebéd igazán nagy mutatványt nem adott, viszont amit elvárhat az ember, egy tisztességesen elkészített, háromfogásos menütől, azt maximálisan hozta. Abszolút kellemes élmény volt, ha arra járok, szívesen ebédelek újra az Olimpiában.

Az olimpia étterem honlapja: www.alparutca.hu

7 komment

Címkék: étterem azbeszt gasztronómia pozitív étteremkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://azbeszt.blog.hu/api/trackback/id/tr64805021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VVega · https://debugme.eu/ 2008.12.06. 09:08:05

Ezt a helyet már a plastikon is nagyon sokan dícsérték. A leírás pedig érzékletes és élvezetes volt, látszik, hogy néha megfordulsz a konyhában. Nekem aztán fogalmam sem lenne, hogy mi hogyan is készülhetett :D

CS.T. · http://gasztronautakft.hu 2008.12.08. 21:40:58

Nagyon jó volt végigolvasni Lajosnál tett látogatásodról! Valóban van Thermomix is a konyhán.

CS.T. · http://gasztronautakft.hu 2008.12.10. 21:11:08

A Thermomix, amivel Lajos a csodás krémeit, leveseit, habokat készíti már 1000 Euroért beszerezhető.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2008.12.11. 08:38:23

Én láttam már 850 euroért is. De még kicsit várnia kell, azt hiszem, van néhány fontosabb tétel is a listámon...

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2009.01.26. 00:12:12

Kedves Before, gratula! Neked a színvonalas kritikához, Takács Lajosnak meg a színvonalas ebédhez. Ezek szerint saját éttermében is hozza a Gold Bisztró kezdeti korszakában megismert színvonalat, hasonlóan barátságos áron.
Amikor először jártam egy októberi estén, horászat után az akkor még egész nap töküres Goldban, egyszerűen megdöbbentett a mangalicasültje, némi krumplival és fantasztikus paprikamártással. Előtte már kaptam egy tökéletesnél valamivel jobb krémlevest. Utána meg jött a somlói, aminél összesen kétszer ettem jobbat, pedig szinte minden héten próbálkozom vele valahol. Mindez némi borral és borravalóval 3000 Ft-ért...
Iszonyú bánatos vagyok, hogy most Pesten főz, nekem ebédelni odajárni - rendszeresen - már macerás lenne. Viszont egy ilyen szakács megérdemel egy saját éttermet, mi meg hamarosan (kedden) meglátogatjuk végre az Olimpiát!

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2009.02.01. 01:12:24

Időközben már kétszer is ebédeltünk az Olimpiában, összefoglalom benyomásaim.
Első alkalommal sütőtökkrémleves, makréla rizottóval és madártej volt a menü, barátaimmal. A leves finom és selymes volt, minimális fűszerrel. Ötös, bár a párom még jobbat tud, Thermomix nélkül...
Aztán a makréla jó, a kísérő rizottó fenomenális volt. Legnagyobb étkű kedves barátom kevesellte az adagot, és volt némi igaza.
A karamellás madártej szerintem példaértékű darab, vittem haza is belőle.
Másodszor szüleimmel mentem. Most is csak egy leves volt, lencsekrém, amit Apám utál. Mármint a lencsét. De nem volt más, így rendelt, aztán elvigyorodott, hogy hagyta magát meggyőzni...
Remek volt a kacsamell gombás tésztával, meg a tarja tökös rizottóval. A desszertre kissé elfogyott a lendület, a nem túl intenzív ízű, híg körtehabban úszkáló nyers körtedarabkákat még tovább lehetett volna gondolni (fejleszteni).
Ezzel együtt a hely szinte teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, a séf nagyon jól főz, viszont nyilván kénytelen picit gazdaságosabbra hangolni az ebédmenü méretét és összeállítását, mint annak idején a Gold Bisztró kezdeti, fantasztikus korszakában.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2009.02.01. 09:20:13

Én sajnos nem jutottam el újra, de már kétszer is majdnem. :)
Ez a dolog a lencsével érdekes. Én mindig is úgy voltam a lencsével, hogy utálom. Sose ettem, már a szaga is visszataszító volt számomra. Van még néhány ilyen dolog (nem sok, pl a sóska, az egresszósz), de abszolút úgy gondolom, bármelyiket megenném - pontosabban mindenképp megkóstolnám - egy extra helyen. Sőt, Tamásék írásai alapján megpróbáltam a lencsét magam is, puy lencséből lencsesalátát csináltam és kimondottan finom lett. Nem volt meg az a förtelmes háttérszaga, amit annyira nem bírok a lencsében.
Kedden megyek arra, csak sajna túl korán, nem hiszem, hogy délig kitart a dolgom, de majd meglátjuk...