Viktor, én megkívántalak!
Utállak, mint állat, hazug, populista geci vagy. Előnyeid száma elenyésző a hátrányaidhoz képest, mondhatnám kimerül egyetlen dologban. Sajnos azonban ez az egyetlen előny is elég ahhoz, hogy kvázi kiemelkedj a pillanatban: egyszerűen mögötted áll annyi legitimáció, hogy azt kihasználva végre valami rendet lehessen tenni az országban. A Feri megint kiszúrta a szemünket valami baromsággal, de ha letenné az asztalra a létező legjobb gazdasági programot, akkor se tudná végigcsinálni. Az egy dolog, hogy gazdasági (és egyéb) érdekeltségek tesznek keresztbe neki, de olyan mértékben hiteltelen a fickó, hogy azt se hiszik el neki, amit kérdez.
Neked elhisznek sokan sokmindent. Elhiszik, hogy 48 órát adsz a kormánynak, elhiszik, hogy 300 forinton múlik a nemzet felemelkedése, elhiszik azt is, hogy nagyot kell álmodni, meg akarni és akkor minden lakásba bevezetik a szélessávú kánaánt. Azt is el fogják hinni, amikor gyászszalagos zakóban, zilált fejjel kiállsz a tömegek elé és síri hangon bejelented, hogy ezek elkúrták. Nem kicsit, nagyon! Nemcsak, hogy ellopták az egész államkincstárat, de még a parkettát is felszedték és eltüzelték. Ha azt mondod, mindenkinek be kell fizetnie tízezer forintot, be is fizetik. És mosolyognak is hozzá. Egy ideig legalább is.
Hát, tessék, szabad a pálya, ígérj valamit. Ne nekik, nekem. Ne ígérj édes bort, se lágy kenyeret. Ne ígérj európán kívüli, önálló boldogulást. Ígérj vért, verítéket és könnyeket. Bazmeg, borogasd össze ezt a fost, amit most államháztartásnak, egészségügynek, közoktatásnak, szociális hálónak neveznek. Nem kell 100 lépés. Csináld durván. Én már csak úgy tudok elmenni. És velem együtt az egész ország.
Hozzál nekem valami garanciát, hogy megteszed és még szavazok is rád. Na jó, talán. De az biztos, hogy megtapsollak, ha megcsinálod. Csak ne lébecolj, ne a dicsőítő táblák gyártásával kezdd. Megígérem, amennyire csak telik tőlem, nem foglak 300 ft-os Viktornak nevezni, nem róvom fel a szarságaidat, még ha simán szembe is mész egykori önmagaddal. A populistával.
Nem kell félni, nem fog fájni!
Feri, te meg menj a picsába! Nem kell félni, nem fog fájni. Kőgazdag vagy, csak a hozadékokból eléltek életetek végéig, jól élhetsz. Az emberek mindig utálni fognak, szar ügy, de ha nem tetszik, el lehet innen menni. De ne csináljuk ezt már tovább! Ez így már nekem kínos, játszod, hogy te nagyon akarod, hogy nagyon tudod. De nem. Elkúrtad. Nem egyszer. Száz nap, száz lépés, száz adócsomag. Mivégre? Még azt se csinálod meg, amire felesküszöl, hogy márpedig lemondasz, ha nem úgy lesz. Másnapra már csak javaslat, ötletelés. Kopipészt, baszki! Itt nyígsz két éve, de értelmes dolgot még nem csináltál. Legyen már benned becsület. MONNYÁL LE!
