Több, a választás fontosságáról szóló komoly(nak szánt, de jobbára inkább komolykodó) írást is olvastam mostanában, illetve általában minden választás környékén. Blogbejegyzés, a bejegyzésekhez írt kommentek, fórumokban írt mélyértelmű szólamok egyaránt előfordultak ebben a merítésben. Bár formailag változatosak, tartalmilag jellemzően közös vonásokra épülnek. A demokrácia nagyságát dícsérik, egyenlőségjelet téve a szavazati jog és a szavazatleadás mintegy kötelező volta közé. Többé-kevésbé burkoltan a potenciális választó felelősségérzetére játszanak, "aztán négy évig meg ne szólalj", és hasonló tartalmú kijelentésekkel. Annak a nagyszerűségét hangoztatják, hogy Te, mint egyszerű ember a történelem viharában, mint rendíthetetlen (demokratikus) kőszikla állsz és ha kicsit is, de mégis változtathatsz a vihar irányán.
Csupa meggyőző, olykor egészen poetikus kép és hasonlat. Sajnos a lóláb egy olyan testrész, ami jellemzően szeret kilógni, így hamar tetten érhetők az érvrendszerek finomságaiban megbúvó pártpreferenciák. Valójában nem a demokráciát féltik, hanem a szavazási hajlandóság hiányát keverik a döntésképtelenséggel, úgy vélve, potenciális szavazót találtak, akik mint csiszolatlan gyémánt, fényesen ragyogva hálálják meg a kis törődést és jó eséllyel mégis leszavaznak az imádott pártra, vezérre, ideológiára.
Persze előfordul, hogy az ember tényleg nehezen választ, nehezen veszi rá magát a döntésre. Sokat mérlegel, elemzi az előnyöket és hátrányokat, megérdemli-e XY a bizalmat, vagy éppen szavazhatok-e nyugodt szívvel Z-re, csak azért, hogy XY pozícióját gyengítsem? Nem könnyű döntés sosem, annak, aki nem vakon hívő. Különösen igaz ez a mostani, a 2010-es parlamenti választásokra. Szakértők elemzik, ki miért fog/nem fog valakire szavazni. Még mankókat is adnak, a lehetséges végkimeneteleket felvázolva próbálják segíteni a döntésben a bizonytalankodó választópolgárokat.
Mint említettem, az idei választás egészen különleges. Eltelt 20 év, történt, ami történt, nem történt, ami nem történt. Az emberekben ezernyi kérdés kereng, kit is válasszanak. Az alábbiakban szeretném ezt a választási problémát a magam egyszerű, de - remélhetőleg - jól felépített, logikus módján megvilágítani. Elkerülve annak még a látszatát is, hogy valamely párt felé kívánom mozdítani a nyájas olvasót, a továbbiakban (is) kerülöm a konkrét elnevezéseket, az esetleg felismerhető megszemélyesítéseket. A "tovább" előtt hát feltenném a 2010-es választás, a címben már szereplő - kissé patetikus kérdését: Mondd, Te kit választanál?