Fantasztikus érzés, amikor elismerik az ember munkáját. Az, hogy naponta 50-150 ember megtisztel a jelenlétével, már önmagában is mámorító, de amikor azt látjuk, hogy a leírtak nem csak elszállnak az éterbe, az semmi máshoz nem hasonlítható. Pár napja írtam a Vénusz étolaj…
Iszonyú bosszantó dolog, ha az ember talál egy zseniális ajándékötletet, amit azonban maximum saját magának vehetne meg, mert tuti, hogy a családban, vagy a baráti körben mindenki csak nézne rá bután és reklamálná a norvégmintás pulóvert, meg a télizoknit. Így jártam én is…