Navégre! Komolyan hihetetlen volt számomra, ami itt napok óta ment a Bokros-témában. Lássuk be, a közbeszéd Bokrost abszolút elismerte mostanra, majdhogynem pártállástól, politikai szimpátiától függetlenül úgy vélte, hogy amit tett, az nem csak szükséges, de nagyon helyes is volt. Rengeteg helyen hallottam és olvastam, hogy Bokros kéne ennek az országnak, úgy gondoltam magam is, szerintem úgy gondolják a külföldi befektetők is, akik között még az itthon ébredező nimbuszánál is elismertebb.
Erre Dávid Ibolya meghúzta azt, ami neki kvázi nem kerül semmibe, hiszen veszítenivalója nem nagyon van, nyerni viszont bőven tud egy merész lépéssel. Amikor egy egész ország azon hörög, hogy senki nem csinál semmit, Iboly felmutatja az embert, aki bármikor örömmel feni meg a kaszát.
Nem tudom, ki mit vár a következő egy évtől, vagy az utána várható fideszes kormánytól, de én speciel semmi jót. Vagyis egyszerűen semmit. Se Gyurcsány, se Orbán nem fogja szanálni Mária kurvaországát, ehhez mindketten túlságosan imádják magukat és a vélt, vagy valós népszerűségüket. Ilyet senki nem fog felvállalni, aki négyévente újra szeretné magát választatni, hacsak nem dől rá az egész hóbelevanc.
Engem nem érdekel Dávid Ibolya személye, politikája, úgy en-bloc az egész nő, a mélységesen lejáratott, mára törpévé csiszolt pártocskájával, a focitudományok terén tanusított tudatlanságával. De ő merte előhúzni a bajszos mumust és úgy látom, hogy akár ahhoz is elég elszánt, hogy ne csupán meglengesse, de használja is. Bokrost a népnek, kínt, keservet és könnyeket. Minél hamarabb, annál jobb! Mindenképp fájni fog, akármikor is csináljuk. De most még talán eldönthetjük mi magunk, hogyan és mikor vágjunk bele.
Politikai elemző sem vagyok, nem látok és nem is keresek komplikált magyarázatokat, miért hördült fel mindenki, amint Bokros neve előkerült. Olvastam véleményt arról a "borzasztó emberről", olvastam véleményt, hogy csupán a "lángpallosú megváltótól félnek", mindenesetre vicces, hogy majd' mindenki kézzel-lábbal hadakozik. Pedig tudják. Hogy kell.