A magyar büszke nép, szeretjük, ha jelzők sokaságával illetnek minket. Háromszáz forintok népe már voltunk, kicsit unalmas is, kifogyott mögüle a forradalmi hevület, március 9-e után tényleg március 10-e jött. Most végre felbukkant egy újabb lehetőség, adhatunk megint egy fricskát a mocskos nagytőkének.
Munkásököl, vasököl, oda csap, ahova köll!
Abszurdisztán egy igen furcsa ország, három fő részre tagozódik. Egy hatalmas árok húzódik keresztbe az országon, jobb és bal partján laknak a nácicsürhék, meg a komcsidisznók. Az árok közepén egy kis szigetként emelkedik a harmadik tartomány, Populária, aminek magas rangú tagjai felváltva hergelik a jobb és bal parton lakókat. Populária polgárai jól tudják, hogy az árok két felén lakók statisztikai szempontból egyenlő mértékben idióták és vevők a hülyeségekre, egyszerűen csak meg kell találni a megfelelő mozgatórugót. Ez pediglen - így húsz évvel azután, hogy az emberek zöme a saját anyját leölte volna egy kis kapitalizmusért - nem más, mint a pénz, a tőke, a "gazdagok". A jobb parton lakók főleg azért utálják őket, mert mocskos zsidók, akik kivásárolják a seggünk alól a kárpát-medencét, a balpartiak pedig a munkásosztály burzsoá kizsákmányolóit látják megtestesülni bennük. Meg néha fordítva. Meg összevissza. A lényeg, hogy legyen kit utálni, legyen kire fogni az éppen aktuális nyűgünket.
Robin, a lakli
A legújabb nóvumnak szép neve van, amolyan beismerős-kikacsintós. Robin Hood adó. Elvesszük, ha nem adják szépszerivel. Megdöbbentő közvéleménykutatási-eredményeket tett közzé a Medián: az emberek nem akarnak fizetni. Nem tudom, mennyibe került az ezer fős reprezentatív felmérés, de én a feléért is megmondtam volna az eredményt. Ez úton szeretném jelezni Populária minden kedves lakójának, hogy bizony itt a szomszédban, a kisközért, na az kurva drága! Komolyan, csak úgy bemegyek vásárolni és annyi pénzt lehúznak rólam, hogy csak pislogok. A rohadékok! Szeretném, ha odaszólna nekik valaki, adják olcsóbban a kaját, mert baj lesz, aztán egy kis türelmi idő leteltével, ha még mindig drágának találnám (annak fogom), akkor esténként pár símaszkos behemót összeverhetné a boltvezetőt és elhozhatatná a bevétel egy részét, amit aztán szétosztanánk az utcában.
Fűtsünk be a parkettával!
Nehéz eldönetni, hogy az embert bosszantó témákról milyen alapállásban írjon. Mivel én legtöbbször első felindulásból írok, csak néhány postot szánok alaposan körüljárt, átgondolt, ebből eredően komoly hangvételű írásnak, jobbára szatírikusan közelítem meg a témát, ami nehézzé teszi a komolyabb hangvételt. Ebben nálam sokkal jobb például bs395, aki nem egyszer írt már a témában, mindenkinek ajánlom például ezt a rövidke, ámde annál kiválóbb és szemléletesebb postot. Ezt meg a robinhoodkodásról.
Vegyük már észre, hogy bármi, ami ebben az országban manapság történik (bármelyik politikai oldalon) az egyszerű parasztvakítás! Miközben mindkét oldal pontosan tudja, mit kéne tenni, még csak behazudni se merik, hogy legalább megpróbálnák. Nem kell félni, nem fog fájni, ez az üzenet, közben meg merhetünk nagyokat álmodni. Populária polgárai elnézően simogatják a hülye nép fejét, látod, mennyire szeretünk, mi törődünk veled! A hülye nép meg beszopja, nyelvét lógatva örül és tapsol, jajj, de jó, fizessenek a gazdagok. Ja, fizessen a mocskos energiaszolgáltató, hiszen oda rengeteg pénz megy. Tehát lopnak. Nem csak megengedhető, de egyenesen kötelező és erkölcsös visszalopni belőle. Én is vissza akarok lopni a közérttől. Az nem számít, hogy péntek reggelente a kukásautó elviszi a fél hűtőmet, mert rám rohadt az össze-vissza megvásárolt felesleges kaja. Nekem az jár, nehogy már más mondja meg, mint csinálok a saját cuccaimmal! Ha csak egyet harapok a camambert-be, az én dolgom, nem? De a kurva közértes miért adja hatszázért? Visszalopok belőle kétszázat, bizisten!
Azt se kérdezi meg senki, miért nincs sose hó a panelházak körül. Hogy miért húzódik egy olvadt, vizes csík a járdán, még a legzimankósabb télen is? Miért nem arra költünk, hogy a jelenlegi felhasználásunkat legyünk képesek csökkenteni? Egy alapos, jól átgondolt felújítással egy átlagpanel energiafelhasználását az ÖTÖDE ALÁ lehet csökkenteni! Nyolcvan százalék feletti megtakarítás, na, ez a nemsemmi! Persze mennyivel problémásabb összehozni egy jól átgondolt, megtervezett és tíz-tizenöt évre ütemezett fejlesztést, mint kiállni a pódiumra és (ön)meghatottságtól fátyolos szemmel bejelenteni: emberek, nép, te hülye nép, mi úgy szeretünk titeket, hogy nicsak, csinálunk nektek egy saját, különbejáratú banditát, aki összelopkod nektek egy kis pénzt! Szavazz ránk!
